A bürokrácia megfojtja Európát

A kormányok szerte az Európai Unióban évek óta kiemelten foglalkoznak a bürokráciacsökkentéssel. Van ország, ahol egyre nagyobb sikerrel veszik az akadályokat (Magyarország is gyorsabb tempót diktál), és van, ahol a szavak szintjén marad a tenni akarás. Németország ebből a szempontból az EU állatorvosi lova: a bürokrácia és a digitalizáció hiánya azonnali megoldásokat követelt volna már egy évtizeddel ezelőtt is, az egymást követő kabinetek azonban megragadtak a fogadkozásoknál, érdemi előrelépés nélkül. A legendás német bürokrácia százmilliárd eurókban mérhető összegeket vesz ki a vállalatok és a központi költségvetés zsebéből is – ennek ellenére a kritikus hangok pontosan azokra a hibákra mutatnak rá, amelyekre négy, nyolc vagy tizenkét évvel ezelőtt. 

Nincs, pedig lehetne 

Az ifo német gazdaságkutató intézet minap közzétett tanulmánya lehangoló képet fest a bürokrácia gazdaságra gyakorolt hatásáról. Módszerükkel a gazdaság és a vállalatok szempontjából releváns területek bürokratikus mechanizmusait vizsgálták, majd az adatokat összevetették azokkal az európai országokkal, amelyek már végrehajtottak bürokráciacsökkentő reformokat: a legjobb helyezést Svédország érte el, a német értékeket tehát úgy kezdték el vizsgálni, hogy azok mennyivel változtak volna, ha a kormány a svéd utat járta volna be, hasonló reformokkal és eredményességgel.  

A jelentés szerint, amennyiben Németország már 2015-ben átfogó bürokráciacsökkentést hajtott volna végre, az egy főre jutó GDP 2449 euróval lett volna magasabb 2022-ben. 2015 és 2022 között ez az egy főre jutó reál-GDP átlagos évi 1766 eurós növekedésének felelt volna meg. Egy még érthetőbb példa: a svéd modell felé vezető úton előkelő helyen áll Dánia is. Ha Németország ott tartana a közigazgatás digitalizálásában, mint északi szomszédja, a gazdasági teljesítménye évi 96 milliárd euróval magasabb lenne. A dokumentum arra is rámutat, hogy  

A digitalizáció pozitív hatása különösen magas a nagy bürokratikus apparátussal küzdő országokban. Az eredmények arra mutatnak rá, hogy a bürokrácia jelentős visszavágása Németországban döntő mértékben járulhatna hozzá az általános gazdasági költségek csökkentéséhez. Az adatok szerint azonban Európa gazdasági motorjában a bürokratikus terhek nemhogy csökkentek volna az elmúlt években, de még terebélyesedtek is.  

Az állam elzsírosodása 

A februári választások előtt az összes párt bürokráciacsökkentéssel kampányolt, kérdés, hogy kinek hittek ebben a szegmensben a választók. A bukott Szabaddemokraták kapásból mintegy 100 kormányhivatal bezárását ígérték, a Zöldek a paragrafusdzsungel egyszerűsítését, a leendő kancellár, Friedrich Merz pedig megfogadta, hogy háborút indít a „bürokráciaszörny” ellen. A cél egyértelműen a vállalatok felszabadítása mind a nemzeti, mind az uniós jelentéstételi kötelezettségek, például az ellátási lánc átvilágítási szabálya, szép német nevén a Lieferkettensorgfaltspflichtengesetz alól. Van tennivaló: 2014 óta Németországban 18 százalékkal nőtt a szabályozások száma (Elon Musk a Tesla-gyár indításakor arra panaszkodott, hogy csupán az üzem jóváhagyási dokumentumainak szállításához egy teherautó kellett), egyes vállalatok pedig  

Kérdés, hogy Merz miként lát hozzá a szörnytelenítéshez. Egyelőre új minisztériumokat tervez létrehozni, ami nem éppen az államkarcsúsítás legbiztosabb jele, inkább a túlszabályozás folytatásának tűnik. Ráadásul a föderáció átka is a németek feje fölött lebeg: az ország tizenhat szövetségi állama időnként tizenhat különböző szabályozórendszert használ, még az uniós irányelvek esetében is. Hessen tartományban épp emiatt már bürokráciaellenes minisztert is kineveztek, és bevezettek egy online bejelentő rendszert, ahol az állampolgárok és a vállalkozások kidühönghetik magukat azon, hogy éppen melyik agyonszabályozás miatt toporognak egy helyben ügyeik intézésekor. 

Jól van az úgy 

Lehet, hogy a németeknek valóban a DNS-ükben van a papírmunka, de a helyzet nem sokkal jobb az egész Európai Uniót tekintve sem. Az EU az elmúlt tíz évben nagyjából 800 irányelvet, 12 ezer rendeletet és 7000 határozatot léptetett életbe, amelyeknek minden negatív hatása is a vállalatok hátán csattant. A gazdasági abszurd netovábbja, amikor már azért kell alkalmazottakat felvenni, hogy az új előírásokkal és azok hátrányos következményeinek elemzéseivel foglalkozzanak. Ráadásul gyakori, hogy bár az új szabályozás ellentmond a réginek, utóbbit nem érvénytelenítik – így hág tetőfokára a kiút nélküli szabályozási őrület.  

A vállalatok versenyképessége uniószerte nagyban romlik a bürokrácia miatt, ami a gyengülő fogyasztással párhuzamosan magasabb árakhoz és alacsonyabb profithoz vezet. Az ifo jelentése nem először, de valószínűleg nem is utoljára figyelmeztet: a bürokrácia haladéktalanul politikai beavatkozást igényel, különös tekintettel arra, hogy egy ekkora monstrumot nem lehet azonnal lefejezni, a lépcsőzetes csonkolás miatt pedig a pozitív hatások csak hosszabb távon fognak megmutatkozni és érvényesülni.  

A németek nem a humorukról a leghíresebbek, de megsüvegelendő, hogy tavaly Berlinben Bürokrácia Múzeumot nyitottak, amelyben még egy BDSM-szoba is helyet kapott. Itt a látogatók egy óriási paragrafusjelhez kötöztethetik ki magukat egy megvilágított fal előtt, amelyen a „Call me daddy state” felirat olvasható. Hogy igazán német legyen a történet: a múzeum nem tudott a területe előtt lévő járdán egy hirdetőtáblát elhelyezni. Nem kaptak rá engedélyt, túl komplikált volt hozzá az eljárás.  

*** 

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.